A kispesti rejtély
A kispesti rejtély
Van Kispestnek egy része, amelynek határain belül a mai állapotokhoz mérten szokatlan, már-már rejtélyes dolgok történnek. A Derkovits Gyula és a Bem utcák által határolt terület szerényen búvik meg a világháború utáni lakásínség enyhítésére épített jókora lakótelep árnyékában, lepukkantságában is az emberi lépték örök mércéját állítva kontrasztba a házgyári lakómonstrumok indusztriális robosztusságával. Ahogy az ember autójával végigörgül a szűk utcákon, érzi, hogy ezeket még akkor építették, amikor az autómobil ritka kuriózumnak számított, már ha létezett egyáltalán. Bezzeg manapság a négykerekűek szép számban parkolnak az úttesten, nagy igyekezettel simulva hozzá a járdaszegélyhez.
A hely itt ugyanis szűk. Nagyon szűk. Két szembe jövő gépkocsi akkor is alíg férne el egymás mellett, ha teljesen szabad lenne a terep. De nem szabad, mert itt is, ott is autók parkolnak. Mégsem láttam itt balesetet, vagy kovccanást soha, pedig úgy hozzta az élet, hogy egy ideje viszonylag gyakran kell átkocsikáznom itt. Ez már önmagában figyelemre méltó lenne, ami azonban már-már hihetetlenné teszi az egészet az nem más, mint az az ok, ami miatt ezek a dolgok nem történnek meg.
Az autósok ugyanis itt félreállnak, hogy utat engedjenek a másiknak. A legtöbben jóelőre behúzódnak két parkoló gépjármű közé, hogy a szembejövő elhaladhasson. Sőt, néhányan még arra is vetemednek, hogy lemondjanak az elsbbőségükről, és udvarisan villantva, vagy barátságosan intve előre engedjék a másikat. Hát mi van itt, emberek? A múltkor arra lettem figyelmes, hogy egy fiatal pasas, aki kutyát sétáltatott az úttesten – hallván a közeledő autót – beállt két parkoló kocsi közé, és mosolyogva intett az elhaladónak, hogy menjen csak! Hogy lehet ez, kérem? Egyszer láttam, hogy egy néni a földön guggolt, és egy arra járó autó csikorogva fékezett, s a sofőr járó motor mellett pattant ki a kocsiból, hogy meggyőződjön arról, az anyóka nincs-e rosszul. Szerencsére nem volt, csak keresgélt valamit a földön, amit leejtett oda, de akkor is! Hát normális ez manapság?
A jelenség másoknak is feltűnt. Mivel a hazai tudósok nem tudták megfejteni a talány okát – jelesül, hogy miért viselkednek ugyanazok az autósok udvarisan, kultúrember módjára, akik a közeli Üllői úton anyázva ordítjájk le egymás fejét, miközben szemrebbenés nékül hajtanak át a sárga (ne adj’ Isten a piros) jelzésen – a University of London kutatóihoz fordultak segítégért. A brit tudósok azután a legmodernebb eszközökkel láttak neki a legendás angol hidegvért is próbára tevő rejtély megfejtésének.
Először is kikérdezték a helyi lakosokat. A Vécsei Söröző törzsközönsége lelkesen osztotta meg tudomásnyos megalapozottságot egyébnként nem teljesen nélkülöző teóriáit a derék kutatókkal. Kecse Józsi – a második kirendelt sör után – például elmondta, hogy a helyiek a teületet belengő különös nyugodtságot és udvarisasságot a közeli Waldorf általános iskola és gimnázium mellékhatásának tartják, mivel ott a gyerekeket oly szellemben nevelik, hogy azok kiegyensúlyozáttsága kisugárzik a vizsgált területre is. A harmadik sört követően Kecse Jóska azt is elárulta, hogy nagymamája szerint hol húzódik az a Szent György vonal, ami láthatatlan magnetikus radiációt terít a környékre, és ahol negyvenkettőben a nagymama valószínűleg a Szűzanyát látta megjelenni. Weidermendel Pityu szerint ugyanakkor arról van szó, hogy a gimnázium épülete a hároúban német parancsnoksági épületkét szolgált, és a friccek a tornaterem padózata alá elrejtették egy titkos fegyver prototípusát, s az sugároz. Csak mára már lemerült benne az elem, vagy az akkumulátor – erről Pityu nem rendelkezett kellően pontos információkkal –, ezért gyilkos sugárzás helyett a masina nyugtató sugarakat generál.
A fenti teóriák helyességét a kutatók sajnos nem tudták ellenőrizni, mivel a kerületi önkormányzat nem adott engedélyt az ásatások lefolytatására, a Waldorf iskola tornaterme pedig a kötelező napi testnevelésnek és az euritmia óráknak köszönhetően általában foglalt volt. Ez persze nem szegte kedvét a derék kutatóknak, akik önkénteseket toboroztak, akikre elektródákat szereltek, és folyamatosan mérték életfunkcióikat, miközben az illetőknek a reggeli csúcsban Budáról az inkriminált kispesti terület érintésével kellett autóval eljutniuk a Liszt Ferenc (leánykori nevén: ferihegyi) Nemzetközi Repülőtér 2B termináljának Holliday Parkolójába. A tudósok döbbenten látták, amint itt a kusza EKG-görbék kisimulnak, az egekbe szökő vérnyomásértékek pedig visszarendeződnek a normálishoz, hogy aztán a teületet elhagyva ismét magasba ugorjanak.
Hosszas tanakodás után elvetették az elásott német csodafegyver teóriáját. Nem voltak ugyanis biztosak abban, hogy az elfogyasztott unikumok hatása alatt – melyeket csupán azért ittak meg, hogy a sörözőben tanyázó benszülött lakosság bizalmát megnyerjék – a tolmács potosan fordította-e le az elhangzottakat. Szűz Máriával kapcsolatban a politikai korrektség okán nem akartak határozott álláspontot kialakítani, ezért Weidermendel Pityut – további bizonyítási indítványaival együtt – inkább a váci megyéspüspökhöz irányították. A rejtély pontos magyarázatát végül nem sikerült felfedni. Felmerült ugyan az a teória is, hogy az emberek – emberi környezetben, emberi reakciókat és jó példákat látva – mégsem mind reménytelenül ótvaros barmok, de ezt – mivel a vonatkozó cikk publikálását a Nature folyóirat elutasította – végül elvetették. Az ügyet így végül lezárták, és visszamentek Skóciába, hogy tovább folytassák Nessi felkutatását.
Így esett, hogy a mai napig senki nem tudja megmagyarázni, hogy ehelyütt miért viselkednek ilyen furán az emberek.
Nincs jobb, mint egy jó könyv illata
Érdekelnek a könyveitek, hol tudhatnék meg többet róluk?
Saját kiadványainkról a Könyveink rovatban olvashatsz.
Itt tudhatod meg, miről szólnak, találkozhatsz a szereplőkkel, olvashatod azok véleményét, akik már olvasták a történeteinket. Találni fogsz itt érdekes sztorikat is a könyvek születéséről.
És persze itt meg is rendelheted őket.
Jó szórakozást kívánunk!
Hírlevél
Közös
kaland
0 hozzászólás