Nem feltétlenül szüksges sütik

Idén nyáron felfedeztük a Szigetközt.

Idén nyáron felfedeztük a Szigetközt!

Idén nyáron felfedeztük a Szigetközt. Korábban még sosem jártam itt, noha régebb óta érleltem már a gondolatot. De valahogy mégsem jutottunk el ide. Egészen 2023 nyaráig. Amikor kétszer is sikerült a Felső-Szigetköz ágrendszereiben megmártani az evezőlapátot.

A különböző természetfilmes tematikus csatornákon sokszor láthatunk dokumentumfilmeket olyan helyekről, ahová nagyon szívesen elutaznánk, és bebarangolnánk őket, annyira szépek. Nos, a Szigetköz bőven felveszi velük a „versenyt”, sőt, jónéhányat le is pipál! Több, mint 800 km-nyi hosszúságú, végigevezhető túraútvonalat kínál, hihetetlenül gazdag flórával, faunával, és végtelen nyugalmával (feltéve, hogy nem zavarjuk meg mi magunk).  Ez a terület az ország alig 0,4%-át teszi ki, mégis megtalálható rajta a hazai halfajok 80%-a. A Szigetköz otthont ad számos különösen ritka növény- és állatfajnak, amelyek hazánkban máshol nem fordulnak elő. Vizén evezve láthatsz szabadon úszkáló nutriát, és ha csendes és szerencsés vagy, talán hódot is.

Érintetlen természetről azért sajnos azért itt sem beszélhetünk, erről az itt-ott felbukkanó pet palackok sajnos gondoskodnak, de a területnek több olyan része van, amit az év nagy részében nem is lehet látogatni, s így nyugton élhetnek ott az állatok. Ha szerencsés vagy, és nem találkozol (túl sok) vizitúrázóval, akkor tényleg úgy érezheted magad, mintha a távol a civilizációtól, a vadonban eveznél, mint az indiánregények pionír hősei. Csodálatos, ahogy az eveződ halkan simogatja a nyugodt vízfelszínt, és vannak olyan időszakok, amikor méterekre leláthatsz a vízbe, s szemügyre veheted a benne úszkáló kisebb-nagyobb halakat. Nagyon megkapó a víz felé belógó ágak alatt elevezni, a kidőlt, víz alatti, vagy a folyóból épphogy csak kiálló fatörzseket kerülgetni, megcsodálni a vizitök leveleit és virágait, és hallgatni a madarak csivitelését.

Ha nem vagy erre ismerős, akkor érdemes keresni egy vezetett vizitúrát, mert a folyó- és holtágak labirintusában könnyen elveszettnek érezheti magát az ember, és biza térerő sincs sok helyen. A túravezetőnk mesélt is egy történetet egy vadászról, akit kivittek az egyik szigeten álló magaslesre, majd a derék csónakosok jól ottfelejtették, s csak néhány map múltán kaptak észbe. S a „derék” sportgyilkos bizony ott sínylődött a szigeten napokig… Nem tudom igaz-e, de mindenesetre jó sztori 😊

Ha egymagad akarsz túrázni, akkor a kisbodaki Esthajnalcsillag Kempingben tudsz hajót kölcsönözni. Itt meg is tudsz szállni sátorban, vagy a néhány bungaló egyikében. Innen nem engednek el anélkül, hogy ne nyomnának a kezedbe egy térképet, és ne magyaráznák el a legfontosabb tudnivalókat. Ezzel együtt elsőre a vezetett túrát javaslom. Mi kétszer is a Bejárható Utazások vendégei voltunk, őket szívből ajánlom.

Nincs jobb, mint egy jó könyv illata

Érdekelnek a könyveitek, hol tudhatnék meg többet róluk? 

Saját kiadványainkról a Könyveink rovatban olvashatsz. 

 

Itt tudhatod meg, miről szólnak, találkozhatsz a szereplőkkel, olvashatod azok véleményét, akik már olvasták a történeteinket. Találni fogsz itt érdekes sztorikat is a könyvek születéséről. 

És persze itt meg is rendelheted őket. 

Jó szórakozást kívánunk!

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírlevél

Közös

kaland