Nem feltétlenül szüksges sütik

Isten tenyerén hordozva

Mi a Himalája?

Az úgy volt, hogy amikor hazaértem Indiából, egy számomra kedves indiai barátom egyik napon egy messenger üzenetet küldött nekem. Egy mondatból állt, egy kérdést tartalmazott: Mi a Himalája?

Valahogy szeretem a Csendet. Egyre inkább. És egyre inkább feleslegesnek tartom és nem szükségesnek a szavakat. Annyi felesleges beszélgetés, felületes érintkezés vesz körül, hogy kicsit belefáradtam.

A szavak. Az emberi kommunikáció alapjai. De egyre felületesebbek, egyre magamutogatóbbak. Miért akarunk meggyőzni mást arról, hogy “ő” rosszul értelmez, vagy gondol dolgokat? Miért, mi mi alapján értelmezzük azt a dolgot “jól”?  Persze a mi értékrendünk, elménk szerint kivetítve tekintjük meg, szerintünk mi a jó és a rossz, mit hogyan kellene.

Miért nem vagyunk képesek elfogadni, hogy más másképp gondolkodik? Miért akarunk mi mindenbe belszólni? Mindenbe belelátni. Miért gondoljuk azt, hogy nekünk van igazunk? Miért kell, hogy igazunk legyen? És miért akarunk mindenkinek javaslatot tenni? Mit akarunk javasolni? Hogy szerintünk, a mi elménk szerint hogyan lenne jó. Mindenkinek így jár az elméje. Még akkor is, ha nagyon régen a jóga útján jár. Nehéz kitekinteni a dobozból.

Megfigyelted már, hogy a legszebb pillanatok azok az életedben, amikor nem szükségesek a szavak? Amikor nincsenek rá szavak. Amikor “csak” van és vagy. Na, ez a pillanat a Most. Amikor hagyod, hogy történjen. Bármi.

Az összes többi, amiről fentebb előbb írtam, az mind a múltból, a múlt által magtapasztalt történésekből és a múltban gyökerező  jövőképeink által teremtett szavakról szól.

Szavak.

Sok tanítótól olvastam róla. Több tanítómmal beszéltem róla. Az érzéseimről, hogy számomra egyre idegenebbek. Hogy legszívesebben csak hallgatnék, hogy mantrákat olvasnék. Még írni sem írnék.

“Az idő csak akkor áll meg, amikor a gondolkodás megáll. A megállás pillanata a Most. Ez a Most nem eszme, hanem valóságos tény, de csak akkor, amikor a gondolat egész folyamata véget ér. A Most érzése egészen más, mint a szó, ami időbeli. Ne sétáljunk be tehát az olyan szavak csapdájába, mint tegnap, ma és holnap. A Most csakis a szabadságban értelmezhető, és a szabadság nem a gondolkodás gyakorlása.
Akkor felmerül a kérdés: Milyen a Most, a jelen cselekvése? Mi csak olyan cselekvést ismerünk, amely időhöz, emlékhez és a tegnap meg a jelen közötti hézaghoz kötött. Ebben a hézagban vagy térben kezdődik minden zavar és konfliktus.
Ami a tegnap nélkül van, az a Most. A Most a tegnap Csendje.”
Krishnamurti

Csend.
Megfigyelted már, hogy többféle csend létezik?
Létezik vihar utáni csend. Ami szinte magán hordozza még a fergeteget, a hűvös levegő fuvallatát, a szavak foszlányait. Ez nem az igazi csend. Mert magában hordozza a múltat.
Létezik szomorú csend. Mikor elveszítesz valakit. Amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan szeretnéd. Hordozza magában a fájdalmat és az űrt. Ez nem az igazi csend. Mert ugyanúgy magában hordozza a múlt rezgéseit, az emlékeket.
Létezik boldog csend. Amikor akit szeretsz, ott van melletted. Amikor úgy sikerülnek a dolgok, ahogyan szeretnéd. Ez sem az igazi csend. Mert magában hordozza a múltat, az éveket, a hónapokat. Mert magában hordozza a jövőt, a terveket, az elvárásokat.
Az a csend, amelyben nincs múlt és jövő sem, ahol nem számít, ami volt és ami lesz, az megnyugvással tölt el. Hordozza magában az elfogadást és a szeretetet. Az a pillanat öröme. A pillanat csendje. Ott érzed meg, hogy ki is vagy valójában. Ha ezt a csendet sikerül megélned, az a meditáció.
Indiai barátom többekkel beszélget magyar ismerőseim közül. Elképzelhető, hogy Te is megkaptad tőle ezeket a sorokat, amikről most írok majd. De én ma úgy éreztem, valamiféle láthatatlan szimbiózisban vagyunk indiai barátommal, vagy éppen Isten keze az, ami vezeti beszélgetéseink fonalát. Ma reggel pontosan a tegnapi- és mai gondolataimra kaptam választ tőle:

“1. Egyszer egy tanítvány, Bhaskali odament a Gurujához, Bhava-hoz, és megkérdezte tőle, hogy hol van az Örökkévaló, a Legfelsőbb Végtelen, az upanisadok Brahmanja. A mester nem beszélt. A tanítvány újra és újra megkérdezte, de a mester nem nyitotta ki a száját. Csak hallgatott. Végül a mester azt mondta: “Újra és újra elmondtam neked, de te nem értettél meg. Mit tegyek? Azt a Brah-embert, a Végtelent, az Örökkévalót nem lehet megmagyarázni, csak mély hallgatással lehet megismerni. Nincs más hely, ahol Ő lakhatna, csak az egyetlen örök mély Csend! Ayam Atma Santah – ez az Atman a Csend.”

2. A Csend Atman. A Csend Brahman. A Csend az Igazság. A Csend a halhatatlan lélek. A Csend Isten. A Csend a test, az elme, a prána és az érzékek alaprétege. A Csend az áldás, a boldogság , ami ott van ebben az érzéki-világban is, a háttérben. A Csend az Erő. A Csend Élő Erő. A Csend az egyetlen Valóság. A minden értelmet meghaladó béke a Csend. Életed célja a Csend. Az élet célja a Csend. Létezésed célja a Csend. A Csend belül van. A háborgó elme elhallgattatásával lehet érezni vagy megvalósítani. Ha belül érzed, akkor biztosan ki tudod fejezni kívül is.

3. A Szahara sivatag üzenete a Csend. A Himalája üzenete a Csend. A Gangotri vagy a Kailas jeges hegyénél meztelenül élő Avadhoot (szadhu) üzenete a Csend.”

(Dakshinamurthy)

(A blog címe, tartalma Mohini jegyzetei alapján 2023 Rishikesh és Uttarkashi)
Fotó: Mohini-Uttarkashi, Gangótri

Téged is várunk!

Azon túl, hogy itt megtalálod saját kiadású könyveinket, számtalan más dolgot is tehetsz:

^

Publikálhatod saját, spirituális témájú írásaidart

^

részt vehetsz az oldal szerkesztésében

^

Olvashatsz és írhatsz ajánlókat spirituális könyvekről

^

bemutatkozhatsz grafikusként, szerkesztőként, korrektorként

Hogyan tehetem meg mindezeket? 

Küldj egy emailt az info@spirodalom.art email címre. 

Ha publikálni szeretnél, akkor küldd el a műved, vagy annak egy részét. A beküldött művekből szerkesztőbizottságunk választja ki, mit tegyünk közzé. A kiválasztott művek a Társalkotók rovatban jelennek meg. 

Ha grafikusként, szerkesztőként, korrektorként, webdesignerként szeretnél bemutatkozni, akkor küldj az info@spirodalom.art email címre egy rövid bemutatkozó anyagot, ha lehet, referenciákkal együtt.  A bemutatkozások az Alkotótársak rovatban jelennek meg. 

Mindkét lehetőség ingyenes, de fenntartjuk a jogot arra, hogy megválasszuk, ki jelenjem meg az oldalon.

További részleteket emailen, vagy telefonon tudsz egyeztetni velünk. 

 

Nincs jobb, mint egy jó könyv illata

Érdekelnek a könyveitek, hol tudhatnék meg többet róluk? 

Saját kiadványainkról a Könyveink rovatban olvashatsz. 

 

Itt tudhatod meg, miről szólnak, találkozhatsz a szereplőkkel, olvashatod azok véleményét, akik már olvasták a történeteinket. Találni fogsz itt érdekes sztorikat is a könyvek születéséről. 

És persze itt meg is rendelheted őket. 

Jó szórakozást kívánunk!

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírlevél

Közös

kaland