Megvilágosodás nélkül

Jógázunk. Meditálunk. Elvonulásokra járunk. Tanítókat hallgatunk.
A lehetőségek tárháza végtelen, végül is az információ korát éljük. Nincs olyan időpillanat – hacsak tudatosan meg nem teremtjük magunknak – ahol nem érnek utol bennünket a világban zajló események. Ily módon megtalál számtalan spirituális, egészségvédő program és szolgáltatás. Divat lett a megvilágosodást keresni.

Mit jelenthet a megvilágosodás? Tudja egyáltalán a kereső, hogy mit keres?
Buddha tanításai arról szólnak, hogy a világban minden szenvedés, ezért a jelenlegi életünkben mindent el kell követni azért, hogy kikerüljünk a lét körforgásából, vagyis, hogy újra szülessünk, mert akkor újra kezdődik a szenvedésünk. Mikor ezt felismerte, feladott mindent és arra áldozta az életét, hogy megtalálja a megoldást.
Jézus az életét adta azért, hogy megváltsa az emberiséget a bűneitől.
Mindkettőjük életében sorsdöntő pillanat volt a megvilágosodás. De mondhatjuk felébredésnek. Amikor végleg kiszabadultak az ego börtönéből és „beláttak a fátyol mögé”, vagyis megértették, hogy mi az élet értelme, miről szól a lét valójában. Nem, nem 42. (Galaxis útikalauz stopposoknak – a szerk.)
Buddha évekig tartó meditálás – valamint számos újra születés – után érte el a megvilágosodást. Maga a megvilágosodás 3 nap és 3 éjszaka után következett el, majd után a 7×7 napig meditált ezen az állapoton.
Jézus 40 napon és 40 éjszakán keresztül meditált a pusztában.
A hagyomány, az írások így tartják. Lényeg, hogy a mi létformánk számára hosszú időn keresztül vezetett ide az útjuk. Ezt tudjuk értelmezni, mérhető, viszonyítható. Több hét, hm… tegye fel a kezét, akiben soha nem merült fel a kérdés, hogy hogyan volt lehetséges mindez? Nos, itt lép be a történetbe az elme.
Ahogy fentebb írtam, az idő relatív. A külső szemlélőnek van rá szüksége, mert csak a saját szemszögéből képes látni a dolgokat. Valójában egyáltalán nem fontos, számukra abban az állapotban megszűnt az idő, teljesen más dimenzióban léteztek. Ami fontos, hogy legyőzték a kísértő belső démonaikat, megtisztították a szívüket, felszabadították az elméjüket. A mindennapi életük során is erre törekedtek, de ez volt számukra a végső megmérettetés. Megtörténhetett volna a mi időmértékünk szerint egyetlen pillanat alatt is. Az még nagyobb csoda lett volna. Az igazi csoda azonban az, aki visszatért. A tiszta szívű, tiszta lelkű szabad ember.

Felismerték, hogy a létezés sokkal több annál, mint ami körülvesz bennünket, keresték azt, hogy hogyan lehet mindenki boldog, ennek szolgálatába állították az életüket.
Keresés, törekvés, szolgálat, szeretet.
Ez a jóga útja.