A megváltás ára

(Mester és Margarita Budapesten)

Hajlandó vagy megfizetni?

Kinek ne lenne szüksége megváltásra? Ki ne szeretné elérni, hogy megszabadíttassék bűneitől, nyomorától, betegségeitől, vagy bármi mástól, ami az életét nyomasztja?

A különböző vallások tanításai szerint az Isten folyamatos erőfeszítéseket tesz azért, hogy a saját képére teremtett embert kimentse abból a mélységes gödörből, amit teremtménye saját magának ásott. Ez a gondolat nemcsak a kereszténység alapja, hanem az ősi, védikus írásokban is megjelenik. De jelenti-e ez vajon azt is, hogy az embernek alanyi joga van a megváltásra, és elegendő passzív szemlélőként kivárnia, amíg sorra kerül? Van-e a megváltásnak ára, amit mindenkinek meg kell fizetnie?

Ezt a kérdést járja körül a kétrészes regény – műfaját tekintve Spi-fi, azaz spirituális fikció –,  amelynek első kötetét foghatja kezébe az olvasó. A fordulatos cselekmény végig izgalomban tartja azt, aki belevág a kalandba, és csatlakozik a regény szereplőihez, akik a könyv lapjain önálló életre kelve kalandjaik során keresik a választ a kérdésre, amire a második kötet végére fény is derül. Tetteik hálója mögött felsejlik a többrétegű felsőbb valóság, csetlő-botló fejlődésük lépéseit pedig az ősi, védikus tanítások fénye járja át. Az olvasó – miközben jól szórakozik – számtalan fontos felismerésre juthat a kalandregénynek is beillő történetet olvasva, melyben harmonikusan olvad össze az ősi és a modern. Kiderül, mi köze van a Gonosznak a Jóhoz, mi köze van napjaink budapesti emberének Bulgakov Mester és Margaritájához és a Mátrix hőseihez. Választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy a világ, melyben élünk valós-e, vagy valamilyen céllal létrehozott illúzió.