Nem feltétlenül szüksges sütik

Lépések

 Lépések. Ólom bakancsban.

Nem ragadhatsz a múltban. Nem engedheted, hogy uraljon. Elég egy illat, egy történés, egy mozdulat. Egy pillanat elég neki, hogy  átvegye rajtad a hatalmat. Utánad nyúl, ragacsos kezével és szorít, nem ereszt. És megint ő nyert. Pedig azt hitted , “elengedted” már. Hogy túl vagy rajta.

Lehet trauma. Lehet tragédia.

El tudod engedni.

Lépések. Ólom bakancsban.

Idézd fel. Ne csupán a tényt, ami történt, általánosságban, hanem azt a napot. Nem szeretted halálát. Hanem annak a napnak minden pillanatát. Amiben benne volt a múlt küzdelme, a jelen fájdalma és a jövő kétségbeesése. Mindhárom. Együtt.

Idézd fel, amikor bántottak. Ne csupán azt a tényt, ami történt. Hanem annak a percnek minden pillanatát. Ebben is ott a múlt becsapása, a jelen kiszolgáltatottsága, a jövő bizonytalan kérdései.

Ez iszonyúan fájó és nehéz. Átélni, érezni minden pillanatot. Amit akkor éreztél. A múltban. Elméd ehhez a történéshez előbányássza akkori érzelmeidet.

Ha ez sikerül, akkor első lépésként bocsáss meg. Magadnak. Ne magadat okold, hogy megtörtént. Bocsáss meg annak, aki megbántott. És bocsáss meg Istennek, ha őt okoltad a történésekért.

Aztán engedd el. Engedd el a történést. Pillanatról pillanatra. Aztán a fájdalmat. Ne azonosítsd többet magad a fájdalommal, amit a történés felidéz benned. Te nem a múltad vagy.

Ha továbbra is a személyednek okozott sérelemmel, fájdalommal azonosítod magad, ha arra összpontosítasz, eltérít az Igazságtól.

De te már tudod, amit akkor még nem. 

Nincs halál. Nincs fájdalom. Nincs félelem.

Ami megtörtént, annak meg kellett történnie, hogy véghezvigye mindenki azt, amiért ideszületett, erre a világra. Ne feledd: te választottad magadnak ezt az életet. Bevégeztetett.

 

„…ami velünk történik, végső lényege az, hogy játék. Mert sorsunknak csak az ember felé eső oldala komoly, nehéz és szomorú. Az istenek felé eső oldal derűs, mert látszik, hogy céltalan túláradás, öröm, játék. S ezt az ember csak akkor látja, ha maga is istenivé lesz, ha rálát önmagára felülről – ha játszik.” 

Hamvas Béla

 

 

 

Téged is várunk!

Azon túl, hogy itt megtalálod saját kiadású könyveinket, számtalan más dolgot is tehetsz:

^

Publikálhatod saját, spirituális témájú írásaidart

^

részt vehetsz az oldal szerkesztésében

^

Olvashatsz és írhatsz ajánlókat spirituális könyvekről

^

bemutatkozhatsz grafikusként, szerkesztőként, korrektorként

Hogyan tehetem meg mindezeket? 

Küldj egy emailt az info@spirodalom.art email címre. 

Ha publikálni szeretnél, akkor küldd el a műved, vagy annak egy részét. A beküldött művekből szerkesztőbizottságunk választja ki, mit tegyünk közzé. A kiválasztott művek a Társalkotók rovatban jelennek meg. 

Ha grafikusként, szerkesztőként, korrektorként, webdesignerként szeretnél bemutatkozni, akkor küldj az info@spirodalom.art email címre egy rövid bemutatkozó anyagot, ha lehet, referenciákkal együtt.  A bemutatkozások az Alkotótársak rovatban jelennek meg. 

Mindkét lehetőség ingyenes, de fenntartjuk a jogot arra, hogy megválasszuk, ki jelenjem meg az oldalon.

További részleteket emailen, vagy telefonon tudsz egyeztetni velünk. 

 

Nincs jobb, mint egy jó könyv illata

Érdekelnek a könyveitek, hol tudhatnék meg többet róluk? 

Saját kiadványainkról a Könyveink rovatban olvashatsz. 

 

Itt tudhatod meg, miről szólnak, találkozhatsz a szereplőkkel, olvashatod azok véleményét, akik már olvasták a történeteinket. Találni fogsz itt érdekes sztorikat is a könyvek születéséről. 

És persze itt meg is rendelheted őket. 

Jó szórakozást kívánunk!

 

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hírlevél

Közös

kaland