Popper Péter – Részemről mondjunk mancsot!
Bizony, ez sem egy mai könyv! 2004-ben jelent meg a Saxum kiadó gondozásában. Nyilván nagyon sokan olvasták már, ezzel együtt úgy gondolom, hogy ez a könyv felétlenül érdemes az ajánlásra.
Ez a mű olyan igazi „Popperpéteres”. Ahogy olvasod, szinte látod magad előtt az idősödő professzort, ahogy a Mesterkurzus színpadán ül fekete gépi kötött pulóverében. Nyakában egy jókora „Buddha tenyere” medál lóg fémlácon, tekintete – vastag, fekete keretes szemüvege mögül – elgondolkodva mered valahová a közönség feje fölé. Kezében néhány sajtcetli méretű jegyzet remeg, amelyekre csak néha pillant rá, miközben lassú, hipnotikus hangján mondja el fanyar, néha egyenesen keserű humorba áztatott bölcsességeit. (Ha ismered Popper Péter életének történetét, akkor ezen nem is csodálkozol. Ha nem akkor ajánlom, hogy kattints a címre, és nézd meg a Kő, a víz és a kutya c. portréfilmet.)
A könyvben persze nem előadások vannak, hanem hosszabb-rövidebb esszék, hol megható, hol mulatságos történetek állatokról, emberekről, ezek lelkéről, a kettejük kapcsolatáról. Vannak, akik kissé eklektikusnak találják ezt a könyvet, olyan kritikát is olvastam, hogy az írások, amiket tartalmaz felszínesek. Ezzel a magam részéről semmiképpen sem értek egyet. Ami a sorokon átszűrődik, az a popperi látásmód és életfelfogás. Úgy vélem, ezt érzik néhányan eklektikusnak, hiszen ez nem is tetszhet mindenkinek. Popper Péter több előadásában is elmesélte, hogy ő végül is a tanultakból és élettapasztalataiból egyfajta „saját vallást” alakított ki, szintetizálva magában azt a tudást, amit megélt.
Ez a tudás viszont hatalmas. Ne felejtsük el, hogy Popper Péter – egyebek mellett – valláspszichológus (és szerintem vallásfilozófus is) volt, így bőven volt miből merítenie. Éppen ezért annak is érdemes megismerni a gondolatait, akinek írói stílusa nem „fekszik annyira”.
A másik ok, ami miatt valaki eklektikusnak érezheti ezt a könyvet, hogy a mester láthatóan igencsak ügyelt arra, hogy érdekes művet adjon ki a kezei közül, ezért az állattörténeteket gazdagon feldíszítette tudományos kutatások tanulságaival, antropológiai és vallásfilozófiai ismeretekkel, továbbá irodalmi utalásokkal. Számomra ettől a könyv csak még izgalmasabb lett.
Száz szónak is egy a vége, aki szereti az állatokat és érdekli a spiritualítás, annak ez a könyv szerintem kötelező olvasmány. Ha még nincs meg, érdemes kivenni a könyvtárból, vagy beszerezni itt, vagy egy antikváriumban.
Nincs jobb, mint egy jó könyv illata
Érdekelnek a könyveitek, hol tudhatnék meg többet róluk?
Saját kiadványainkról a Könyveink rovatban olvashatsz.
Itt tudhatod meg, miről szólnak, találkozhatsz a szereplőkkel, olvashatod azok véleményét, akik már olvasták a történeteinket. Találni fogsz itt érdekes sztorikat is a könyvek születéséről.
És persze itt meg is rendelheted őket.
Jó szórakozást kívánunk!
Hírlevél
Közös
kaland
0 hozzászólás